Slow Marketing

Médiatípusok a közösségi médiában

2017. augusztus 24. 19:36 - Sebestény Csilla

„A szerzés sosem elegendő az élethez, tudnod kell bánni azzal, amit megszereztél: igazából csak az a tiéd, amivel másoknak is a hasznára vagy.“

(Seneca)

paid-owned-earned-media-1.png

Az online médiamix az alábbiakból áll: fizetett, saját és szerzett média. Ezek az elemek általában hatnak egymásra, ha megfelelő az egyensúly, akkor erősíteni fogják egymást.

A saját média (owned)

A saját média azok a felületek, amelyek a mi tulajdonunkban állnak: ilyen a saját weboldalunk, valamint ide tartoznak a különböző közösségimédia-platformokon létrehozott accountok is. Fontos, hogy folyamatosan aktívak legyünk, tartsuk a kapcsolatot a közönségünkkel. Ez a szegmens részben átcsúszhat a következő típusba, amely a fizetett média, hiszen gyakran kell számolnunk például Facebook-hirdetésekkel, ha szeretnénk láttatni magunkat például a kezdő szakaszban.

A fizetett média (paid)

A fizetett média tulajdonképpen a fizetett hirdetéseket jelenti. Ide tartozik minden, amiért valamilyen módon fizetünk: hirdetések, fizetett megjelenések, PR-cikkek, szponzorációk, kollaborációk. Ha megfelelőel kihasználjuk az ilyen lehetőségeket, nagyban erősíteni tudják a saját médiánkat, hogy aztán átlendülhessünk az úgynevezett Tipping pointon, és bővülhessen a szerzett médiánk.

A szerzett média (earned)

A szerzett média az, amelyet nem birtoklunk, de nem is fizetünk érte, hanem a márka mondhatni „saját életre kel“, és a közönségünk közösséggé formálódik azáltal, hogy a márkánkkal kapcsolatot tapasztalatait megosztja ­– fontos: a negatív vélemény is vélemény, ha készséggel válaszolunk, és meg tudjuk oldani a problémát, akár pozitívvá is formálódhat. A legjobb, ha ez a legerősebb –a jó sajtókapcsolatok és rajongóink (itt jön képbe az érzelmi elköteleződés fontossága) sokat segíthetnek ebben.

 

Klausz Melinda A közösségi média nagykönyve című könyve alapján.

komment

SEO-tippek érthetően

2017. július 12. 20:08 - Sebestény Csilla

„A website, amit nem látnak a keresők, pont annyit ér, mint a szekrény mögé csúszott méregdrága katalógus.“

(L. Tiny)

seo.jpeg

Én magam nem vagyok SEO-szakértő, ám vallom, hogy jó, ha néhány dolgot tud az ember már csak a fenti idézet miatt is. Szóval jöjjön néhány egyszerű tipp a tartalom szempontjából!

A SEO a Search Engine Optimization rövidítése, amit magyarul keresőoptimializálásnak fordítunk. Lényege, hogy organikusan, azaz nem fizetett hirdetésekben kerüljön honlapunk előrébb a keresőmotorok felületein. Minél előrébb és többször jelenik meg az oldalunk egy-egy találati listában, annál több látogatóra számíthatunk.

Első lépések a SEO-val kapcsolatban

Mivel a Google a leginkább preferált keresőmotor, így először is érdemes indexeltetnünk a Google rendszerében a weblapunkat, hogy a keresőrobotok elkezdhessenek dolgozni rajta, így hamarabb be is kerülhessen a találati listába. Ezt a Google Search Console-on keresztül tehetjük meg.

A legfontosabb dolog, hogy mindig legyen egy kulcsszó, amely köré építjük a tartalmat. Ezen cikk esetében a SEO az. Próbáljunk a felhaszálók fejével gondolkodni: melyik lenne az a kulcsszó, amelyre mi is rákeresnék, ha az adott téma érdekelne. Majd ezt a kulcsszót használjuk minél többször a szövegezésben.

Tartalmaink létrehozásánál alkalmazzuk a tagelésnél is az adott kulcsszót, valamint több rendszer esetében is lehetőségünk van már arra, hogy különböző pluginokat beépítsünk, amely tovább segíti a SEO-nkat.

A SEO és szövegformázás viszonya

formázás is fontos! A formázatlan szövegeket általában spamnek minősítik, így rossz helyre lesz rangsorolva a találati listákon. Igyekezzünk a kulcsszavakat a címsorokban is elrejteni­ – a botok tudják, melyek a szöveg legfontosabb részei.

Ha van rá lehetőségünk, a kulcsszót rejtsük el az URL-ben is. Valamint amennyiben egy kulcsszóra épül az egész honlapunk tartalma, mindenképpen legyen egy ilyen menüpont is. Esetleg a képeket is érdemes így elnevezni.

SEO-ból sosem elég?

Én amondó vagyok, hogy de, néha van, hogy elég. Egy-egy „szétseozott“ tartalom a minőség rovására tud menni. Ráadásul vannak olyan cégek, amelyekkel nem tudunk versenyezni, hiszen a SEO-val kapcsolatban alkalmazott stratégiáik üzleti titoknak minősülnek.

komment

Slow Marketing

2017. június 25. 09:52 - Sebestény Csilla

A Slow Marketing nem csak egy módszer, hanem egy szemlélet is. Igyekszem semmit sem ígérni az ügyfeleimnek – a szemlélet elsajátításával minden beindul magától, én pedig munkámmal támogatom őket ebben.

p1200082-1.jpgFotó: @dragonweb

Az utóbbi időben megnőtt az emberek igénye a lassításra, egy tudatosabb életvitelre – mind a magánélet, mind pedig a munka területén. A Slow Marketingben a slow szó nem arra utal, hogy csigalassúsággal dolgozom, hanem arra, hogy egy tudatosabb és fenntarthatóbb építkezésre ösztönzöm az embereket. Maga a kifejezés a slow mozgalomra utal: a slow tulajdonképpen egy életfelfogás, életforma, amelynek keretein belül igyekszünk megtalálni az egyensúlyt az életünkben. Tisztában vagyunk vele, hogy mikor szükséges lassítanunk, vagy éppen gyorsítanunk.

A Slow Marketinggel szeretném megmutatni az embereknek, hogy a profit nem csak monetáris lehet. A munka nem a pénz hajhászásáról szól – fontos, hogy szeressük, hogy munkánk során magunk is fejlődjünk. Persze ez nem azt jelenti, hogy ha ezt a módszert alkalmazzuk, nem fogunk jól keresni: a nyugalommal együtt jár az anyagi biztonság is. A fenntarthatóságra törekszem, törekszünk.

Ahogy arról már korábban írtam, meglátásom szerint az Y generációsok egyre kevésbé „gondolkodnak multikban“, nem egy multinacionális vállalaton belül kívánnak feljebb és feljebb lépkedni, hanem inkább kihasználják a technológia dinamikus fejlődésével adódó lehetőségeket, és saját, kisebb projekteket, vállalkozásokat hoznak létre és gondoznak. A fogyasztói igények egyre jobban szegmentálódnak, az online platformokon létrejövő aktív diskurzusnak köszönhetően viszont ki is tudják elégíteni azokat: megvalósulhat a teljes perszonalizáció, ami már önmagában hordozza az egyediség igényét. Kézenfekvő dolog, hiszen minden nap használjuk mi is ezeket a felületeket. Bebizonyosodik: a technológia a mi szolgálatunkban áll.

Természetesen maga a módszer nem csak az Y generációnak szól. Az átjárás lehetséges: csak gondoljunk bele, hány X generációs csatlakozik a fent említett modellhez. A generációváltással egy időben egy munkaerőpiaci paradigmaváltás is zajlik: ahogy az X generáció megváltoztatta a munkaerőpiaci elvárásokat a maga idejében, jelenleg az Y generáció hozzáállása és igénye formálja azt. Az Y-osok mostanra fogyasztókká is váltak, ilyen módon nemcsak munkaerőként, hanem igényformlálóként is kell tekinteni rájuk – ezért is szükséges az attitűdbeli váltás. Ez a világ – és a gazdaság – rendje.

A tartalmas és pozitív üzenet elengedhetetlen. Fontos, hogy visszaadjunk a világnak, hogy az, amit nyújtunk – legyen az termék vagy szolgáltatás – hasznos legyen, ne pedig egy felesleges dolgot próbáljunk rátukmálni az emberekre a gyors haszonszerzés céljából. Az ilyen lufi hamar kipukkad.

Kulcsszavaim a tudatosság, a slow, a minimalizmus és a hygge. A fentieket pedig összefoglalva: holnapkészítést vállalok.

komment

Milyen gyakran posztoljunk?

2017. június 15. 18:19 - Sebestény Csilla

„Posztolok, tehát vagyok.“

business-1209705_1920.jpg

Az erdetelige René Descartes-tól származó idézet („Gondolkodom, tehát vagyok.“) újragondolt verziója a közösségi média világában nagy igazságnak számít: ahhoz, hogy tényleg jelen legyünk, tartalmakat kell generálnunk. Aktívnak kell maradnunk, hogy láttassuk magunkat, és hogy megtartsuk a közönségünk bizalmát – hiszen gondoljunk bele, milyen benyomást kelt, amikor szeretnénk rendelni valamit egy kisebb webshopból, ránézünk a Facebook-oldalára, ahova hónapokkal ezelőtt tettek ki utoljára valamit.

Milyen gyakran érdemes posztolnunk a különböző csatornákra?

Facebook

Igen változó, hogy egy-egy Facebook-közösség napi hány bejegyzést „bír el“, nincs általános szabály. Folyamatosan figyelni kell, hogy a rajongók hetente vagy naponta hány poszt iránt érdeklődnek, és az alapján kialakítani a stratégiát. Egy hírportál vagy egy magazin esetében érdemes akár napi 6-8 bejegyzéssel is indítani, majd figyelni a statisztikákat – az eredmények segítségével pedig azt is megállapíthatod, hogy melyik időpontban teljesítenek a legjobban tartalmaid. Egy-egy induló márkánál elég lehet a heti 3 poszt is.

Instagram

Ahogy azt már egy korábbi cikkemben említettem, az Instagram eredeti koncepciója szerint az olyan instant analóg kamerák élményét kívánták átültetni a digitális világba, mint például a Polaroid – az ember a film végessége miatt meggondolja, mi az, amit lefotóz, majd azonnal megoszt másokkal. Ezért is alakult ki, hogy az „instaközösség“ napi 1-2 fotót vagy videót vár. Ilyen szempontból előnyös az Instagram újonnan bevezetett galériája azoknak, akik egy nap még több bejegyzéssel szeretné bombázni követőit.

Ha pedig minőségileg és esztétikailag szerényebb tartalmat osztanánk meg, arra inkább ajánlom a sztorikat.

Twitter

A Twitter tulajdonképpen végtelen számú bejegyzést elbír – ez is az egyik legnagyobb hátránya: hatalmas az úgynevezett zaj, így a bejegyzések hamar eltűnnek a szem elől. Persze az algoritmus ezt már próbálja kiküszöbölni a „Halemaradtál volna róla“ funkcióval például, ahol összegyűjti és a hírfolyamban előreveszi azokat a tweeteket, amelyek közkedveltek voltak az elmúlt időszakban.

A Tumblrre, a Pinterestre és a Snapchatre is igaz, hogy naponta bármennyi bejegyzést elbír.

YouTube

A YouTube-on a posztolás gyakorisága attól függ, hogy milyen jellegű csatornát üzemeltetünk: ha csak arra szolgál, hogy a reklámspotjainkat feltöltsük, nem szükséges stratégiához tartanunk magunkat, ám ha vlogolunk, akkor érdemes meghatározni a gyakoriságot. Van, aki naplószerűen dolgozik, és naponta tölt fel összefoglalókat, és van, aki heti 1-2 videót szolgáltat.

LinkedIn

A LinkedIn esetében igen nehéz meghatározni, hogy milyen gyakran érdemes bejegyzést megosztani. Azt javaslom, hogy mindig osszuk meg a szakmai aktualitásokat, valamint ne legyünk restek, és reagáljunk egy-egy kommenttel vagy lájkkal mások bejegyzéseire is, hiszen azok rögtön megjelennek a kapcsolati hálónk többi tagjánál is, így látják, hogy aktívak vagyunk.

komment

Oszd meg és uralkodj – vagy mégsem?

2017. május 29. 19:53 - Sebestény Csilla

„Nem az információ korában, a szórakoztatás korában élünk.“

(Tony Robbins)

Tudom, az „oszd meg és uralkodj“ elvét egészen más kontextusban szokás használni, de ha belegondolunk, a facebookos megosztásokkal kapcsolatban is nagy igazságot jelent: a legjobb, ha olyan kontentet gyártunk, amelyet a közönségünk önszántából megoszt, így több és több emberhez juthat el – és az organikus elérés az elérések királya.

Mindnyájan ismerjük azokat a vírusvideókat, amelyek villámgyorsan terjednek a közösségi oldalakon ­– általában olyan tartalommal bírnak, amelyet szívesen megosztanak az emberek: viccesek, megindítóak, morális problémákat feszetegetnek stb.

Viszont van, amit jó tudni: a Facebook szabályzata tiltja, hogy megosztásra buzdítsuk a felhasználókat a nyereményjátékok során. Tilos a magánszemélyek privát hírfolyamát ­promóciós célokra használni. Amennyiben ezt megszegjük, előzetes figyelmeztetés nélkül kizárhatnak az oldalról és törölhetik az oldalunkat.

Szóval most már tudjuk, hogy amikor „oszd meg és nyerj“ jellegű nyereményjátékokat látunk, azok bizony szabálytalanok. Nem arra akarom buzdítani az olvasókat, hogy most elkezdjék jelentgetni az ilyen játékokat, hanem ha esetleg ők is valamilyen promócióban gondolkodnak, ne álljon fenn a tiltás és törlés veszélye. És ha már itt tartunk: érdemes a játékszabályzatra is ügyet vetnünk.

Forrás: Klausz Melinda: A közösségi média nagykönyve

komment

Projektmenedzsment marketingeseknek

2017. május 24. 19:24 - Sebestény Csilla

Ordo est anima rerum, avagy rend a lelke mindennek.

startup-photos.jpg

Ahogy gyűltek a munkáim, éreztem, hogy szükségem lenne egy rendszerre, amelynek segítségével fel tudom jegyezni a teendőket, nyomon tudom követni a folyamatokat, össze tudok rakni projekteket és kampányokat. Nem mellesleg pedig az is szempont volt, hogy ha az ügyfeleim igény tartanak rá, ők is jobban ráláthassanak jobban a munkámra, esetleg együtt is tudjunk dolgozni, gondolkodni.

Kipróbáltam számtalan eszközt, de egyik sem vált be igazán, miután felvezettem a projektjeimet – bár gyakran idáig sem jutottam –, többet nem léptem be a felületre. Nem gondolnám, hogy túl nagy elvárásaim voltak: fel lehessen vinni külön-külön a projekteket, majd azon belül is további feladatlistákat létrehozni, az aktuális teendőket pedig látni egyben.

A minap hívták fel a figyelmem a Basecampre, ami talán még többet is tud, mint amire igényem lett volna. Eredetileg olyan cégeknek találták ki, ahol jól elkülönülnek a munkacsoportok, és azok tagjai külön-külön tudnak dolgozni, valamint egyéb projekteken és eseményeken pedig együtt is tudnak munkálkodni – ezért egy három részre osztott képernyőt láthatunk: van a HQ, ahol az egész szervezet összes tagja tud kommunikálni, vannak a teamek, ahol a munkacsoportok különülnek szét, valamint vannak a projektek. Mindezeken belül pedig tudunk csetelni a hozzárendelt személyekkel, üzeneteket megosztani egymással, feladatlistákat létrehozni, naptárban vezetni az eseményeket, fájlokat feltölteni stb. De beszéljen helyettem ez a videó: 

Először nem voltam kibékülve a designnal, de amint installáltam a munkáimat, úgy éreztem, még a kinézete is letisztult a felületnek. Íme, én hogyan szabtam személyre a rendszert: a projektjeimet teamekként vittem fel, utána pedig külön-külön meghívtam az ügyfeleimet és a kollégáimat. A chaten feltehetjük egymásnak a kérdéseinket, a közös naptárban láthatjuk, mikor lesz legközelebb meeting stb. Ami nagyon tetszik, hogy a dokumentumokhoz be tudom linkelni a Google Drive-ról a fájljaimat, így mindent látok egy helyen.

És ami a legfontosabb: a feladatlisták. A Basecamp feladatlistái kitűnően működnek kontent-kalendáriumként is. Külön-külön fel tudom vinni a csatornákat, azok alá pedig feljegyezni a tartalmakat, amikhez dátumot és felelőst tudok hozzárendelni. Fontos, hogy a feladatainkat hozzárendeljük magunkat mindig felelősként, hiszen így fogjuk látni az összesítésben is az aktuális teendőinket (amit a főoldalon „My Assignments“ néve találunk).

És amint kész egy teendő, ki is lehet pipálni! Szerintem az egyik legjobb érzés  a világon.

A jó workflow kialakításához szerintem elengedhetetlen egyfajta rendszer kialakítása. Szükséges, hogy átlássuk teendőinket, hogy nyomon tudjuk követni a folyamatokat, ezáltal még hatékonyabbá válhassunk. Persze az analóg módszereket sem érdemes elhagyni, hiszen egy notesz sosem fog lemerülni.

komment

Automatizált marketing

2017. május 10. 19:42 - Sebestény Csilla

„A legnagyobb kockázat az, ha nem vállalsz semmilyen kockázatot. Egy gyorsan változó világban az egyetlen stratégia, ami biztosan sikertelen, az, ha soha nem kockáztatsz.“

(Mark Zuckerberg)

robot-916284_1920.jpg

Egy gyorsan változó világban pedig az is hatalmas kockázat, ha nem kockáztatod az idődet azzal, hogy tartsd a lépést az említett változásokkal. A technológia folyamatosan megújul, újabb és újabb innovációk jelennek meg – marketing területén pedig egyre több csatorna üti fel a fejét (mások pedig eltűnnek).

Lehet, hogy bevált egy csatorna, ezért ragaszkodsz hozzá, viszont az már haldoklik ­– közben pedig változtatni nem akarsz, újabb dolgot megtanulni nem akarsz, így nem csatlakozol az újabb csatornákhoz. Talán ez a legrosszabb, amit tehetsz.

Jogos, hogy nem akarsz egész nap a számítógép előtt ülni, hogy tarthasd a lépést. Tényleg kényelmetlen lenne, ha a csúsidőkben kéne a Facebook előtt ülni, hogy pont akkor nyomhasd meg a „Küldés“ gombot, amikor a legoptimálisabb. Inkább szedd össze előre az anyagaidat, vezess kontent-kalendáriumot, és egy stratégia mentén időzítsd be a bejegyzéseket. Az sem gond, ha közben befut egy hír, amit mindenképp szeretnél megosztani minél hamarabb: a posztokat újtaidőzítheted.

A múlt héten ráadásul Mailchimp is elérhetővé tette minden felhasználó számára az automatizáció funkciót, így hírleveleidet is előre beidőzítheted. Küldd el a megfelelő üzenetet a megfelelő embereknek a megfelelő időben!

Ha pedig gondod akadna a stratégiával és a tartalomgyártással, ajánlom a Bright Side Marketing csapatát.

komment

Mennyit ér egy lájk?

2017. április 25. 18:09 - Sebestény Csilla

„Csak pózolok, hogy legyen lájk.“

(Wellhello)

A most következő bejegyzés nem arról kíván szólni, hogy manapság milyen morális értéke van a lájkoknak, hogy hogy lesz valaki lájkfüggő, igaz, ez a téma is kitenne egy cikket, ha nem többet is. Viszont nézzük, mennyit ér egy lájk ­– na meg a többi reakció ­– a Facebook algoritmusának szempontjából.

A Facebook nagyjából egy éve vezette be a reakciókat:

reaction_graphics.pngAkkor kikötötték, hogy az ikonok az algoritmus szempontjából semmit sem befolyásolnak, csupán csak kibővítik az egy-egy posztra való reagálás lehetőségeit – így azóta nem egy lájkkal tudtuk kifejezni például részvétünket egy szomorú eset kapcsán, ami ismerjük be, elég morbid volt.

Viszont a nemrég megjelent hírek alapján elkezdték az algoritmusokat „ráengedni“ a reakciókra is: ez alapján a „Love“ többet ér, mint egy „Like“. Lássuk be, a való világban is egészen mást jelent egy „szeretlek“ és egy „kedvellek“. Vagyis ha valami „lávolunk“, akkor az a poszt sokkal előrébb kerülhet a hírfolyamban, valamint sokkal nagyobb eséllyel jelenhetnek meg hasonló bejegyzések a mi feedünkön is. Ez azt jelenti, érdemesebb szívecskéket kérnünk a közönségünktől.

Azt viszont egyelőre még csak találgatni merem, hogy hogyan osztályozza a Facebook a többi szimbólumot: a szomorú híreket esetleg lejjebb sorolja, hogy nagyobb legyen a pozitív felhasználói élmény?

komment

Aktualitások

2017. április 15. 15:25 - Sebestény Csilla

„Senki nem pánikol, ha minden terv szerint megy, még ha a terv rettenetes is.“

(Batman c. Film)

la-la-land-moonlight-oscar-mixup.jpg

Fotó: variety.com

Tervezni jó, tervezni kell, hogy kialakuljon egy workflow, hogy legyen egy jó stratégiánk, na és hogy ne szorongjunk, mi lesz holnap. A kontent-kalendáriumunk összeállítása során az egyik legnagyobb segítség, ha elővesszük a naptárunkat, és átnézzük, mikor milyen ünnepre és aktualitásra lehetne építeni.

Az aktualitásokat szeretik az emberek, hiszen közelebb érzik magukhoz ezáltal a tartalmakat. Nem feltétlenül arra gondolok, hogy Valentin-napon le kell árazni mindent, ami szívecskés, vagy karácsony közeledtével megpróbálni mindent rásózni a vásárlókra, ami csak készleten van, de már egy-egy kedves üzenet sokat segíthet a megítélésünkben – főleg ha nem kihasználni akarjuk az ünnepeket, na meg a közönségünket.

Figyeljünk arra, hogy az ilyen jellegű tartalmak ne legyen erőltetettek, ha nem vág a profilunkba, inkább hagyjuk ki az ilyesmit. Gondoljunk bele, milyen hatást kelt, amikor egy munkaruházati bolt kíván boldog gyereknapot – ha csak nem egy humoros megoldással jelentkezik. A nemzeti ünnepek pedig elég szenzitív témának minősülnek.

Ne csak ünnepekre, hanem bármilyen közelgőeseményre, esetleg megtörtént dologra is reflektálhatunk. Jó példa erre az, ahogy a Ryanair az Oscar-gálás bakival kapcsolatban lecsapta a labdát. Tweetjük magyarul így hangzik:

„Eltévesztetted a nevet? Mi 24 órás türelmi időt biztosítunk, hogy kijavíthasd a kisebb hibákat. Hogy ne ragadj La La Landben!“

Szóval kapd elő a naptárat, és jegyezd fel a különböző ünnepeket, hogy mikor lesz a céged születésnapja, mikor lehet a nyári kánikulára hivatkozni stb. Aktualizálj!

komment

Örülünk az Instagram újításának?

2017. április 03. 18:43 - Sebestény Csilla

Nemrég újabb funkcióval bővült az Instagram: a felhasználók most már akár 10-10 képből vagy videóból álló galériákat is megoszthatnak. Van, aki szerint ez jó hír, és van, aki egyáltalán nem örül neki.

instagram-1789189_1920.jpg

Az alkalmazás már egy ideje engedélyezte a hirdetéssel való képgalériák megosztását – ám megmondom őszintén, én nem igazán találkoztam ezelőtt ilyesmivel, csak néha-néha Facebookon. Viszont mostantól a magánszemélyek is élhetnek a lehetőséggel.

Most már nem csak a vertikális, hanem a horizontális scrollozásra is lehetőségünk van az applikációban. Már említettem, hogy az Instagram napi 1-2 posztot bír el (megjegyzendő, hogy sztorikból természetesen többet), szóval ez jó hír azoknak, akik egy nap még több fotót vagy videót szeretnének megosztani követőikkel.

A funkció nagyszerű lehet kisebb képregények, történetek megosztására is, vagyis a feedünk további narratív tulajdonságokkal bővíthető – fantáziánkat szabadon engedhetjük.

A webshopoknak eddig elég nehéz helyzetük volt az Instagramon: az közösség esztétikai elvárásai miatt nem igen működtek az egyszerű termékfotók, viszont galériába rendezve őket be lehet vetni ilyesmit is. 

Sokan úgy gondolják, az alkalmazás lassan „eladja a lelkét“. Már a sztorik megjelenése is megosztotta a felhasználókat, ám a galériák még inkább, hiszen az alkalmazás tovább bonyolódik, nincs meg az a jellege, amire az eredeti koncepció épült: az olyan instant analóg kamerák élményét kívánták átültetni a digitális világba, mint például a Polaroid – az ember a film végessége miatt meggondolja, mi az, amit lefotóz, majd azonnal megoszt másokkal.

komment
süti beállítások módosítása