„Mindent a vevő érdekében!“

1650-ben a Mitsui család létrehozta a világ első áruházát Tokióban, amelyet a fenti mondattal hirdettek. Ez a mondat tulajdonképpen már szlogenként funkciónált, ráadásul a vevőorientált szemléletmódra hívja fel a figyelmet, amely a marketing fő tulajdonsága is.

A marketing létrejöttének történetét négy szakaszra bonthatjuk: 

• Termelésközpontú korszak (nagyjából 1850-ig)

 A piaci kereslet meghaladta a kínálatot, a termelés központjában nem a fogyasztói igény, hanem a minél több termék előállítása volt, így mondhatjuk, hogy a marketing fogalma megegyezett a kereskedelem fogalmával. 

•   Értékesítés-központú korszak (1850-1940)

A technológia gyors fejlődése miatt a kínálat meghaladta a keresletet, így agresszív értékesítési módszer alakult ki. A fogyasztók életszínvonala és igénye növekedett, a hatékony eladás érdekében szükség volt a befolyásolásukra: a marketing a kereskedelmet támogató fogalommá vált. 

• Vevőorientált korszak (1940-1980)

 A viágháború után „összezsugorodott“ a világ, ami megkönnyítette a multinacionális vállalatok és a globális márkák megszületését. A televízió „beköltözött“ az otthonokba, napi- és hetilapok növelték az információ-áramlást. Az igények differenciálódása miatt megnőtt a választék, ezzel együtt a verseny is. A vállalatok felismerték a piackutatás fontosságát, nagyobb figyelmet szenteltek a szervezett termelésnek és a startégiának – megszületett a marketingtudomány. Megjelentek az ügynökségek, akik a leghatékonyabb kampányok megálmodására és megvalósítására professzionalizálódtak. Rosser Reeves reklámigazgató hatására központi szerepbe került egy-egy termék egyedi értékesítési ajánlata (unique selling proposition, USP). Az 1960-as évektől a vásárlói igények megismerése és kielégítése lett a fő szempont, mintsem a vevők egyszerű tájékoztatása. (Marcouse et al., 2014)

• Társadalomorientált korszak (1980-tól napjainkig)

Előtérbe kerültek a szolgáltatások, az emberek egyre szívesebben költenek élményekre. Ráébredtek, hogy a növekvő fogyasztás természeti károkat okozhat, így nagyobb figyelmet kapott a környezetvédelem – a vállalatok elkezdtek úgynevezett „zöldmarketinget“ alkalmazni, vagyis valamilyen természetvédelmi ügy mellé álltak. Felismerték, hogy a fogyasztói igények mindenek fölé helyezése az egész társadalmat veszélyeztetheti, így nagyobb szerepet kapott az egészséges életmód és a rászorulók támogatása.

Az online marketing megjelenésével még inkább felgyorsult az információ-áramlás, a szolgáltatók, üzletek és a vevők közötti kommunikáció interaktívabbá vált – ezért is fontos a saját hangnem megtalálása, az adott marketinszemlélet beépítése a vállalati működés egészébe.

Az online tér újból teret adott a kisebb, akár manufakturális alapokon működő üzleteknek, amely a fogyasztók egészen egyedi szükségleteit képekesek kielégíteni. Egészen baráti diskurzus tud kialakulni a termékek előállítója és a vevők között, amitől még inkább azt érezzük, hogy az az áru személyesen nekünk készült, a webshopoknak köszönhetően az értékesítésnek pedig már nincsenek határai.