„Amióta az emberiség elsajátította a beszéd képességét, minden generáció elmondja, hogy már nem úgy mennek a dolgok, mint régen.“

(Emma Hartley) 

Fotó: Mashable

Hogy nem úgy mennek a dolgok, mint régen? Dehogynem! A Facebook Messenger két új funkcióval bővül, ám ezek most nem a Snapchatből lehetnek ismerősök – írta a Mashable.

Mostantól kiemelhetjük, kinek szánjuk kimondottal az üzenetet – ez a group chatben lehet hasznos. Ezt úgy tehetjük meg, hogy egy @ után begépeljük az illető nevét. A megemlített személy értesítést fog kapni az említésről, de szerencsére a Facebook engedi, hogy ezt kikapcsoljuk.

A másik új lehetőség is a Slackből lehet ismerős, ám engem egy másik régi programra is emlékeztet: az MSN-re! Az alapfunkció lényege az, hogy hasonlóan, mint a Slackben, különböző reakciókat adhatunk az üzenetekre – úgy, mint a bejegyzésekre is. Az adott rekaciók pedig hasonlóan betöltik az egész képernyőt, mint anno az MSN-en, ha mondjuk puszit küldtünk a másiknak. Megmondom őszintén, ez a dolog nekem nagyon hiányzott!

A reakciók között lesz a „dislike“ gomb is, igaz, a Facebook azt mondja, ez náluk a nemet jelenti. Szívecske helyett pedig a szívecske szemű szmájlival reagálhatunk.

Ezen funkciók bevezetésével a Messenger még többet jelen lehet az életünkben, hiszen jócskán feldúzzasztja az értesítések számát, már ha elkezdik használni az emberek.    

„Az életben mindig van választás, csak néha egyszerűbb úgy hinni, hogy nincs.“

(Merlin kalandjai c. Film) 

Sokszor látni, hogy a márkák a csatornákkal kapcsolataban inkább nem válsztanak, hanem mindenhol jelen szeretnének lenni. Egy induló vállalozásnál ez a stratégia csak elpazarolt időt és energiát jelent. Inkább válasszunk tudatosan csak 1-2 felületet, de azokon minőségi tartalmakkal jelenjünk meg.

De melyik csatornán legyünk jelen?

Facebook

A Facebookot nagyjából már elengedhetetlen. Az emberek a honlapod után (vagy már előtte) először a facebookos jelenléted csekkolják, ha tetszik a terméked, lájkolják is azt. Gyakran itt találkoznak először a márkáddal a jól targetálható hirdetéseknek és a megosztásoknak hála. Van olyan, akinek a közösség építése a legfontosabb, így honlapja nincs – ám ha például blogot is szeretnénk üzemeltetni, sajtókapcsolatokat ápolni, érdemes fenntartani weboldalt is.

Instagram

Ugyebár az Instagram a képes és videós tartalmakra épül, így érdemes átgondolni, mennyire lehetünk erősek ezen a területen. Tudunk energiát fektetni a tartalmak előállításába? Tudunk folyamatosan posztolni? Jelen van a célközönségünk ezen a felületen? Ha a válasz nem, egyelőre engedjük el a dolgot.

Twitter

Magyarországon sajnos nem vált olyan elterjedtté a Twitter, mint mondjuk a szülőhazájában, Amerikában. Hazánkban inkább egy szubkultúrát alkotnak a felhasználói. Amennyiben tudunk tömören kommunikálni – mivel maximum 140 karakteres bejegyzéseket oszthatunk meg –, és szeretnénk nemzetközileg is terjeszkedni, érdemes regisztálni.

YouTube

A YouTube esetében igen egyszerű a kérdés: szeretnénk videós tartalmakat szolgáltatni? Ha például vannak reklámfilmjeink, turorialjaink, érdemes közzétenni azokat YouTube-on is, hiszen a felhasználók ott keresnek rá először az ilyesmire.

Tumblr

Leginkább csak akkor érdemes jelen lennünk, ha a célközönségünk fiatalokból áll, de tudnunk kell, hazánkban ez sem egy túlzottan elterjedt platform. Általában a képes tartalmak futnak nagyon jól, és tulajdonképpen bármennyit posztolhatunk egy nap –míg az Instagram egy nap nagyjából 1-2 posztot „bír el“ naponta. Akár blogként is funkcionálhat.

Snapchat

A Snapchat esetében is nagyon nehéz megfogni, mi az, ami működhet. Mennyire fiatal a célközönségünk? Ki tudjuk használni az egyszer megnézhető bejegyzések előnyeit? Esetleg sztorikban gondolkodunk? Tudunk személyre építeni? Ráadásul azt is figyelembe kell vennünk, hogy amióta megjelentek az Intsagram-sztorik, a Snapchat népszerűsége csökken.

Pinterest

Képes tartalmakon alapul, amelyekhez linkeket tudunk párosítani. A kollekciókba rendezhetőség miatt leginkább a középkorú hölgyek kedvelik a Pinterestet. Itt is a már említett kérdések merülnek fel.

LinkedIn

Szakmai közösségi oldal, személyekre a legkönnyebb építeni. Sok szolgáltatás esetében elengedhetetlen a jelenlét, ha hitelesek szeretnénk lenni. Az angol nyelv korlátokat jelenthet.

Folyamatosan jelennek meg és tűnnek el csatornák, így ez a lista is végtelen lehetne. Amennyiben bármilyen kérdésed felmerülne a témával kapcsolatban, esetleg nem tértem ki egy általad használt felületre, írj nekem bátran!

„Nincs olyan, hogy tömegáru. Minden termék és szolgáltatás megkülönböztethető.“

(Theodore Levitt) 

Előző cikkemhez hasonlóan ismét arról beszélek, hogyan lehet kitűnni a versenytársak közül. Fontos, hogy már a növekedés korai szakaszában kidolgozzunk egy stratégiát, amellyel tartós megkülönböztetést érhetünk el: ez az egyedi értékesítési ajánlat, azaz a USP (unique selling proposition).

Ám a funkcionális különbségek sajnos egyre könnyebben másolhatóak: az „én is“ stratégia miatt egyre hamarabb megszűnik egy USP unique-nak, azaz egyedinek lenni. A funkcionális egyediség ezen problémája miatt dolgozta ki Philip Kotler az érelmekre ható értékesítési ajánlat, vagyis az ESP (emotional selling proposition) elvét.

„Más szóval: a marketing feladata, hogy érzelmi kapcsolatot alakítson ki a márkához, amely olyan erős, hogy általa különlegesnek észleli a terméket.“ (Marcouse et al., 2017: 29)

Sok esetben két termék dizájn- és funkcionalitás-beli különbségei egészen aprók lehetnek, ám a márkázásnak köszönhetően ezek a különbségek felnagyítódhatnak – az egyediséget a marketing teremti meg.

Igen nehéz fenntartani az egyediéget, miközben számos vállalatnak az a célja, hogy kitűnjenek a tömegből, miközben tömegeket várnak üzleteikbe. Nézzük az IKEA példáját: a teljes vásárlói élmény az egyik legmeghatározóbb stratégiájukban. A vevő egy előre meghatározott útvonalon halad végig az üzletben, ahol különböző installációk segítségével inspirálódhat, a termékeket egyedól gyűjti össze, majd otthonában maga állítja össze legújabb bútorait, amik aztán évekig szolgálják. Ezen stratégiának köszönhetőek az alacsony árak is, hiszen kevesebb áruházi dolgozót kell alkalmazniuk.

Van olyan eset, amikor azzal tudunk kitűnni, hogy nem okozunk meglepetést a vásárlóinknak, biztosan tudják, mit fognak kapni. Ezt az elvet követi a McDonald’s: mindenhol ugyanolyan termékeket kapunk – ez a megszokottság az, amely megkülönbözteti az étteremláncot más helyi éttermektől.

A business nagykönyve alapján.

„Végzett-e Alexander Graham Bell piackutatást, mielőtt megalkotta a telefont?“

(Steve Jobs) 

Az Apple „édesapja“, Steve Jobs abban hitt, hogy nem az igényeket kell kiszolgálni, hanem újakat kell teremteni. Nem mondom, mi is lehetünk innovátorok és „feltalálhatjuk a spanyol viaszt“, ám hiába az erős USP és ESP, előre kell tervezni arra gondolva, hogy hamarosan elkezdenek megjelenni az „én is“ stratégiát követő versenytársak. De sok esetben már eleve vannak.

Na de mégis, hogyan kezdjünk neki a marketing-stratégiánk megtervezéséhez? Egy listába szedve leírom, én hogyan szoktam „elindulni“.

1.     Összeírom az adott termék tulajdonságat, és kijelölöm, melyek azok, amelyeket mindenképp érdemes kiemelni. Érdemes a gyengeségeinket is figyelembe venni, akár egy SWOT-analízist is készíthetünk (erről később). 

2.     Megfogalmazom a célokat – érdemes kisebb, reális célokban gondolkodni a tudatos építkezés érdekében. Ráadásul a sikerélmények folyamatosan hajtanak előre.

3.     Kijelölöm, ki a célközönségem, esetleg célcsoportokra bontom – ez utóbbit azért érdemes, mivel így pontosabban definiált csoportokat kaphatunk, amelyekhez akár personákat, azaz mintaügyfeleket és -vásárlókat is „összerakhatunk.“ Sokkal könnyebb, ha el tudjuk képzelni, kihez is szólunk.

4.     Versenytárselemzés: összegyűjtöm, kik számítanak versenytársaknak, valamint kiemelem azokat, akiket leginkább annak tekintek, kik azok, akikkel tényleg versenybe is szeretnék szállni. Összeírom az erősségeiket és a gyengeségeiket. Megfogalmazom, miben vagyok és lehetek jobb náluk. 

5.     Megkeresem a csatornákat, amelyeken kommunikálni szeretnék. Figyelembe veszem, hogy hol van jelen a célközönségem, valamint hogy hol vannak jelen a versenytársaim, legyen ez online vagy offline tér. Érdemes eleinte csak 1-2 csatornára koncentrálni, ott kidolgozni megfeleően a saját hangvételünket (ez akár lehetne egy következő pont is).

6.     Megnézem, milyen tartalmakat érdemes előállítanom. Ha például az Instagram az egyik fő csatornám, sok képes kontenttel kell dolgoznom. Online térben érdemes blogolni, ezzel edukálva a közönséget.

A fent felsorolt pontok alapján lehet kidolgozni az arculati elemeket, szlogent, tagline-t stb. A stratégiánk folyamatosan változhat, a design thinking során alkalmazott elvek talán elengedhetetlenek: mindig legyenek prototípusok, amelyeket fejlesztünk. Ha egy adott célcsoport nem úgy reagál a termékünkre, ahogy azt várjuk, ne ragaszkodjunk hozzá!

„A pótolhatatlansághoz különbözni kell.“

(Coco Chanel) 

Tudom, már maga a cím is paradox: egyediség, mégis többes szám. De ismerjük be, mindannyian erre törekszünk.

Minél szűkebb egy piac, annál fontosabb, hogy valamivel ki tudjunk tűnni a versenytársak közül, a tömegből. Ahogy azt a marketing-történelemről szóló bejegyzésemben is említettem már, az ún. vevőorientált  korszakban, az 1940-es években Rosser Reeves reklámszakember kidolgozta az egyedi értékesítési ajánlat (unique selling proposition, USP) fogalmát. Ezzel kívánt rámutatni arra, hogy mi az a kulcstényező, amelynek köszönhetően egy adott termék esetleg magasabb áron értékesíthető. Egy jól kidolgozott USP-t nehéz másolni, így feladhatjuk a leckét a versenytársaknak.

A folyamat tehát így írható le:

1. Minél telítettebb egy piac, annál nagyobb a verseny.
2. A siker érdekében a növekedés korai szakaszában fontos, hogy kitűnjünk a tömegből.
3. Ahhoz, hogy kitűnhessünk, a termék, a szolgáltatás, a folyamat és/vagy a marketing egyedisége elengedhetetlen.
4. A versenytársak viszont általában szemfülesek – az egyedi tulajdonságainkat könnyen lemásolhatják. (Lásd az iPhone esetét: az érintőképernyő bevezetése az ő nevükhöz köthető, ma viszont szinte már minden okostelefon érintőképernyővel rendelkezik.)
5. Szóval fontos az USP, ha a tartós megkülönböztetésre törekszünk.

A megkülönböztetés viszont költséges minden szempontból, a funkcionális különbségek pedig könnyen másolhatóak – lásd a fent említett iPhone esetét. Ennek kiküszöbölésére Philip Kotler marketingguru egy újabb stratégiát javasolt, amelyről következő bejegyzésemben írok bővebben.

A business nagykönyve című könyv alapján.    

„Mindenki ért a divathoz, hiszen már mindenkin volt ruha.“

A fenti mondatot Náray Tamás divattervezőtől hallottam. Nem szeretek általánosításokkal élni, viszont a legtöbbször kétféle emberrel szoktam találkozni a munkám során: az egyikük úgy gondolja, hogy mivel ő is jelen van a közösségi médiában, így az online marketinghez is ért, a másikuk pedig teljesen elzárkózik a témától. 

Ha már előző cikkemben a generációkról esett szó, nézzük, mit jelent az említett dolog ebben az értelemben. A Bright Side Marketing elérései alapján arra következtettünk, hogy az X-generáció tagjai szívesebben kérnek segítséget az adott témában. Ezek a személyek általában saját vállalkozással rendelkeznek, ám nem „a Facebookon nőttek fel“.

Véleményem szerint az „arany középút“ a megfelelő megoldás: ha nem is szervezzük ki teljes mértékben marketing-tevékenységünket, a stratégia felépítése kapcsán mindenképpen kérjük ki szakember véleményét. Ráadásul ahogy azt a „marketingguru“, Seth Godin is megfogalmazta, az online marketing nem csak a hagyományos marketing eszközeinek alkalmazását jelenti online felületeken, hanem minőségileg is újabb marketingeszközöket létrehozott – így lett a 4P-ből 8P (erről bővebben a későbbiekben).

Mivel a kommunikációnk és megjelenésünk hozzájárul a rólunk alkotott képhez, benyomáshoz, fontos a minőség. Törekedjünk mindig a színvonalas tartalomgyártásra: minőségi fotók, videók és szöveges tartalmak. Hiába jó a termékünk, egy helyesírási hibákkal teli bejegyzés könnyen hiteltelenné tud minket tenni közönségünk szemében.

Az első analógiához visszatérve, ahogy öltözködésünkkel kapcsolatban is fontos, hogy ismerjük saját stílusunkat, hogy ezáltal önazonosak lehessünk, úgy a marketing terén is elengedhetetlen, hogy átlássuk a dolgokat. Azt tanácsolom, folyamatosan képezzük magunkat is, hiszen vállalkozásunkat mi magunk képviseljük.

Már-már ellentétpárként szokás feltüntetni az X és az Y generációk tagjait. Az Y-osokhoz szinte használati útmutatókat írnak, ők a meg nem értett, sajátos munkamorállal bíró fiatalok, akik az X-esek pozíciójára vágynak – bezzeg az ő idejükben...

Fotó: training.ppsd.com

Már az elején szeretném leszögezni: egyik generációt sem kívánom védeni, szimplán a véleményemet öntöm szavakba. Persze, nehéz értékítélet-mentesen hozzáállni a témához, a magyar X generációs szakértők gyakran fentről néznek lefelé az Y-osokra, amikor pedig a fiatalabb generáció hallatja a hangját, mindent kikérnek maguknak.

A generációs marketingnek volt az a célja, hogy a vásárlóközönséget különböző csoportokra bontsa, hogy ezután következtetéseket vonhasson le a vásárlói magatartásokra vonatkozóan. 6 ilyen csoportot különböztetünk meg attól függően, mikor születtek tagjai:

• Veteránok (1920-39)
• Baby boomerek (1940-59 – hazatértek a hazafiak, és gyorsan gondoskodtak az utánpótlásról)
• X generáció (1960-79)
• Y generáció (1980-99)
• Z generáció (1996-2007)
• Alfa generáció (2007-)

A fenti évszámok nem törvényszerűek, más-más terminusok különbözően határozzák meg ezeket a határvonalakat. Amint láthatjuk, az Y és a Z generáció tagjai között sincs egyértelmű határ: mivel a Z generációt szokás nevezni az igazi digitális bennszülötteknek, így nagyban meghatározó, hogy az adott területen milyen szintű volt a technológia fejlettsége az adott időszakban.

Mondhatjuk, hogy az X generáció tagjai túlzottan konzervatívak, nekik anno könnyű volt a munkába állni, míg az Y-osok nagyképűek, lusták és elkényeztetettek, vagy inkább be is fejezhetjük a túlzott általánosítgatást. Ezek a generációk más körülmények között szocializálódtak ,így természetes, hogy más és más tulajdonságokkal és hozzáállással rendelkeznek, és egyébként teljesen normálisan viselkednek a saját világukban. Ilyen a generációs váltások természete.

Mindeközben megjegyezném, hogy az X-esek nevelték az Y-osokat – logikusnak tűnik tehát, hogy a szülők meg akartak adni mindent gyermekeiknek, amit nekik annak idején nélkülözniük kellett, és még számos összefüggést kereshetnénk. Nincs ebben semmi kivetnivaló, sőt.

Olvastam nemrég egy cikket arról, hogy az Y generációsok mennyire fontosnak tartják az énmárkát, mennyire szeretnének kitűnni a többiek közül. Nos, a marketingnek napjainkban egy újabb iránya bontakozik ki, hiszen ahogy arról már korábban is írtam, az online tér újból teret adott a kisebb, akár manufakturális keretek között működő üzletek terjedésének. Meglátásom szerint az Y generációsok egyre kevésbé „gondolkodnak multikban“, nem egy multinacionális vállalaton belül kívánnak feljebb és feljebb lépkedni, hanem inkább kihasználják a technológia dinamikus fejlődésével adódó lehetőségeket, és saját, kisebb projekteket, vállalkozásokat hoznak létre és gondoznak. A fogyasztói igények egyre jobban szegmentálódnak, az online platformokon létrejövő aktív diskurzusnak köszönhetően viszont ki is tudják elégíteni azokat: megvalósulhat a teljes perszonalizáció, ami már önmagában hordozza az egyediség igényét. Kézenfekvő dolog, hiszen minden nap használjuk mi is ezeket a felületeket.

Összességében a generációk, ahogy mindig, jelenleg is szimplán adaptálódnak világukhoz. Az átjárás is lehetséges: csak gondoljunk bele, hány X generációs csatlakozik a fent említett modellhez. A generációváltással egy időben egy munkaerőpiaci paradigmaváltás is zajlik: ahogy az X generáció megváltoztatta a munkaerőpiaci elvárásokat a maga idejében, jelenleg az Y generáció hozzáállása és igénye formálja azt. Az Y-osok mostanra fogyasztókká is váltak, ilyen módon nemcsak munkaerőként, hanem igényformlálóként is kell tekinteni rájuk – ezért is szükséges az attitűdbeli váltás. Ez a világ – és a gazdaság – rendje.

„Aki felhagy a reklámozással, hogy ezzel pénzt spóroljon meg, ugyanígy megállíthatja az óráját, hogy időt takarítson meg.“

Henry Ford

A fenti idézettel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a markeing és a reklám fogalma nem azonos egymással, bár gyakran összekeverik őket. A reklám a marketing egyik eszköze. Ám azért ezt a mondatot választottam mai blogbejegyzésemhez, mivel szerintem párhuzamba lehet vonni az online marketing témájával – ahogy már előző bejegyzésemben is utaltam rá, a technológia a mi szolgálatunkban áll.

Ahogy múlik az idő, a technológia folyamatosan változik. Amennyiben nem használjuk ki az online platformok lehetőségeit, az olyan, mintha megállítanánk az időt: viszont ezzel nem időt spórólunk meg, hanem veszítünk, vállalkozásunk könnyen elavulttá válik.

Az online marketing az internet adta lehetőségeket használja ki. Minden szoftver béta verzióban van, folyamatosan fejlesztik őket, napról napra újabb és újabb csatornák jelennek meg. Az emberiség ki van szolgáltatva az időnek – az említett változásokkal lépést kell tartani, hogy mindig a legrelevánsabb módon szólhassunk közönségünkhöz. Ahhoz, hogy ez ne csapjon át ámokfutásba, tudatosságot, vagyis stratégiát kell alkalmazni.

Ahogy arról már egy korábbi bejegyzésemben is beszámoltam, az online tér újból teret ad a kisebb üzleteknek, ám a nagyobb vállalatok is könnyen előnyre tehetnek szert általa. Az interaktivitásnak köszönhetően az eladók és a fogyasztók között egy emberközpontúbb kommunikáció alakul ki, ilyen módon sokkal nagyobb bizalmat kialalítva a vásárlókban, akik úgy érzik, egyéni preferenciáik teljes mértékben ki vannak elégítve.

„Mindent a vevő érdekében!“

1650-ben a Mitsui család létrehozta a világ első áruházát Tokióban, amelyet a fenti mondattal hirdettek. Ez a mondat tulajdonképpen már szlogenként funkciónált, ráadásul a vevőorientált szemléletmódra hívja fel a figyelmet, amely a marketing fő tulajdonsága is.

A marketing létrejöttének történetét négy szakaszra bonthatjuk: 

• Termelésközpontú korszak (nagyjából 1850-ig)

 A piaci kereslet meghaladta a kínálatot, a termelés központjában nem a fogyasztói igény, hanem a minél több termék előállítása volt, így mondhatjuk, hogy a marketing fogalma megegyezett a kereskedelem fogalmával. 

•   Értékesítés-központú korszak (1850-1940)

A technológia gyors fejlődése miatt a kínálat meghaladta a keresletet, így agresszív értékesítési módszer alakult ki. A fogyasztók életszínvonala és igénye növekedett, a hatékony eladás érdekében szükség volt a befolyásolásukra: a marketing a kereskedelmet támogató fogalommá vált. 

• Vevőorientált korszak (1940-1980)

 A viágháború után „összezsugorodott“ a világ, ami megkönnyítette a multinacionális vállalatok és a globális márkák megszületését. A televízió „beköltözött“ az otthonokba, napi- és hetilapok növelték az információ-áramlást. Az igények differenciálódása miatt megnőtt a választék, ezzel együtt a verseny is. A vállalatok felismerték a piackutatás fontosságát, nagyobb figyelmet szenteltek a szervezett termelésnek és a startégiának – megszületett a marketingtudomány. Megjelentek az ügynökségek, akik a leghatékonyabb kampányok megálmodására és megvalósítására professzionalizálódtak. Rosser Reeves reklámigazgató hatására központi szerepbe került egy-egy termék egyedi értékesítési ajánlata (unique selling proposition, USP). Az 1960-as évektől a vásárlói igények megismerése és kielégítése lett a fő szempont, mintsem a vevők egyszerű tájékoztatása. (Marcouse et al., 2014)

• Társadalomorientált korszak (1980-tól napjainkig)

Előtérbe kerültek a szolgáltatások, az emberek egyre szívesebben költenek élményekre. Ráébredtek, hogy a növekvő fogyasztás természeti károkat okozhat, így nagyobb figyelmet kapott a környezetvédelem – a vállalatok elkezdtek úgynevezett „zöldmarketinget“ alkalmazni, vagyis valamilyen természetvédelmi ügy mellé álltak. Felismerték, hogy a fogyasztói igények mindenek fölé helyezése az egész társadalmat veszélyeztetheti, így nagyobb szerepet kapott az egészséges életmód és a rászorulók támogatása.

Az online marketing megjelenésével még inkább felgyorsult az információ-áramlás, a szolgáltatók, üzletek és a vevők közötti kommunikáció interaktívabbá vált – ezért is fontos a saját hangnem megtalálása, az adott marketinszemlélet beépítése a vállalati működés egészébe.

Az online tér újból teret adott a kisebb, akár manufakturális alapokon működő üzleteknek, amely a fogyasztók egészen egyedi szükségleteit képekesek kielégíteni. Egészen baráti diskurzus tud kialakulni a termékek előállítója és a vevők között, amitől még inkább azt érezzük, hogy az az áru személyesen nekünk készült, a webshopoknak köszönhetően az értékesítésnek pedig már nincsenek határai.

„Egy üzletet nem reklámozni olyan, mint amikor kacsintasz egy lányra a sötétben. Te tudod, hogy mit csinálsz, de rajtad kívül senki más nem tudja.”

(Stuart H. Britt)

Gyakori jelenség, hogy a vezetők és a vállalkozók feleslegesnek tartják, hogy marketingtevékenységre költsenek, vagy egyáltalán foglalkozzanak ilyesmivel. Viszont ahogy azt a fenti idézet is érzékelteti, amennyiben láttatni szeretnénk magunkat, ha szeretnénk eljutni a vevőinkhez, célközönségünkhöz, szükség van a marketingre, szóval érdemes bevenni azt is az üzleti tervbe.

A marketingnek számos definícióját ismerjük, ám én azt emelném ki, amely szerintem a leginkább megfogalmazza a lényeget:

„A marketing, a legegyszerűbb megfogalmazás szerint, a fogyasztói igények jövedelmező kielégítése. Mindennapi életünket megkönnyíti, hogy a világ számos tájékáról származó termékek a marketing és a kereskedelem révén fogyasztási cikkekké válva megvásárolhatóak.“ (Bauer et al., 2014) 

A marketing egyfajta szemléletmód, amelynek középpontjában a fogyasztó és annak igénye áll. Ugyebár a különböző vállalatok és vállalkozások lényegi elemüknek tekintik, hogy kielégítsék közönségük igényeit, így meg is van a válasz, miért kulcsfontosságú terület a marketing egy-egy szervezet életében.

A marketing nem csak a reklámokról és a hirdetésekről szól: fontos, hogy az adott termékkel vagy szolgáltatással egyetemben valamilyen többletéréket is eladjon, hogy bizalomgerjesztővé tegye a márkát, hogy márkahűséget alaktíson ki stb. Ezért fontos a kreativitás!

Alapszabály: mindig haladjunk egy adott stratégia mentén! A marketing-stratégiát a marketingmix szerint ajánlott felépíteni. Az angol elnevezések alapján 4P-nek is szokták nevezni: 

• Product – termék
• Price – ár
• Place – értékesítés helye
• Promotion – marketing-kommunikáció

 A stratégia kidolgozásához hozzáfoghatunk magunk is, ám érdemes szakértő segítségét követni, aki hatékonyabban neki tud látni a piac elemzéséhez.